RETRO-mesék
Jamie és a csodalámpa
A Jamie és a csodalámpa (angolul Jamie and the Magic Torch) egy brit rajzfilmsorozat.
A Cosgrove Hall Films stúdió készítette a Thames Television számára, majd 1976 és 1979 között az ITV csatornán futott. A rajzfilm főszereplője a kisfiú Jamie, aki mágikus zseblámpája segítségével minden éjszaka felkeresi Kakukkiát. Jó éjszakát Jamie! - kíván minden este szép álmokat édesanyja, de Jamie lámpaoltás után nem az alvást választja, hanem hálósapkás kutyájával, Sajóval együtt Kakukkiában élő barátait látogatja meg.
A sorozat zenéjét Joe Griffiths szerezte, a forgatókönyvét pedig Brian Trueman írta. A sorozat producerei Brian Cosgrove és Mark Hall voltak.
Szereplők
- Jamie – Kakukkia állandó vendége, aki a csodalámpával képes megoldani a problémákat. (Szinkronhangja: Márton András – második sorozat, Gyabronka József – harmadik sorozat)
- Sajó kutya (Wordsworth) – Jamie hűséges kutyája, aki kevesebb kalanddal is beérné. (Szinkronhangja: Basilides Zoltán – második sorozat, Farkas Antal – harmadik sorozat)
- Szám bácsi (Mr. Boo) – A Szuperbusz alkotója, aki mindent számon tart Kakukkiában. (Szinkronhangja: Miklóssy György – második sorozat, Szacsvay László – harmadik sorozat)
- Megvagy hadnagy (Officer Gotcha) – Az egykerekű rendőr, akinek a gumibotja a kedvenc étele. (Szinkronhangja: Vajda László)
- Rezes Bandi (Strumpers Blunkett) – Kakukkia egyszemélyes zenekara. (Szinkronhangja: Horváth Pál – második sorozat, Inke László – harmadik sorozat)
- Fonák Tamás (Wellybob the cat) – Az „Ellenkandúrnagy”, aki mindent fordítva csinál. (Szinkronhangja: Szuhay Balázs)
- Segíts Elek (Jojohelp) – Az elfoglalt ezermester, aki a legtöbb idejét a sündisznójára áldozza. (Szinkronhangja: Paudits Béla – második sorozat, Szatmári György – harmadik sorozat)
- Tevemadár (Yoo Hoo Bird) – A gyorslábú futómadár; Megvagy hadnagy örök problémája. (Szinkronhangja: Verebély Iván – második sorozat)
- Füligláb nyúl (Bulli Bundy) – A varázslónyúl, aki a legtöbb baj okozója Kakukkiában. (Szinkronhangja: Rátonyi Róbert – második sorozat; Harsányi Gábor – harmadik sorozat)
További szereplők
- Nutmeg – rongybaba; csak az első évadban szerepelt (a főcímben mindig látható)
- Robot Artur – Szám bácsi segítője (a főcímben nem látható)
- Turbóteknős – a harmadik évad második felében szerepelt (a főcímben nem látható)
Epizódok
Összesen 39 epizód készült el.
A magyar szinkront a Magyar Televízió csak a második és harmadik évadhoz készített (évadonként különböző színészekkel):
- Második évad (Narrátor: Jordán Tamás)
- A visszaszerzett csodalámpa
- Nagytakarítás a szuperbuszon
- A teverém
- A levegővel töltött tök
- Egy közrendőr sorsa
- Csemegébe csomagolva
- Segítség, segítség!
- Felhő az égen
- Tótágassi
- A sűrű gyökérerdő
- Egy váratlan látogató
- Áramszünet
- Születésnap
- Harmadik évad (Narrátor: Láng József) (A stáblista felolvasója: Lőrincz Gabriella)
- A rózsaszín repülő elefánt
- Robot Artur
- A hegyes hegy szelleme
- Összetöpörödve
- A kakukkiai nagydíj
- Kisbaba kór
- A vérfagyasztó zaj
- Köszönni veszélyes
- Az eltörött csodalámpa
- Számbácsi szabadsága
- Gúzsbakötve
- Színes egyéniségek
- Az elásott kincs
Süsü, a sárkány
A Süsü, a sárkány című magyar bábfilmsorozat 1974-től 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Süsü, a jószívű, egyfejű sárkány, akit a háromfejű apja kitagad, de az emberek befogadják. Legjobb barátai a Kóbor királyfi, aki később király lesz, és fia, a Kiskirályfi. Fő ellensége Torzonborz király.
Rövid tartalom
Süsü, a sárkány igencsak eltér szokványos társaitól, hiszen csak egy feje van. A többi társával ellentétben nem várakat ostromol, hogy a vár bevétele után királylányokat raboljon magának. Inkább lepkéket kerget, és arról ábrándozik, milyen jó volna rózsabimbónak lenni, mert úgy legalább rászállnának a gyönyörűségesebbnél gyönyörűbb pillangók. Szelídségével belopja magát az emberek szívébe. Szülei kitagadják az egyfejű jóságos Süsüt, aki vándorlása során találkozik a királyfival, aki megsajnálja és hazaviszi. Először Süsü idegenforgalmi szenzációként szerepel, s megtanul "rettentően" viselkedni. Azután, mint kőtörő lelkesen cipeli az ország hegyeit. Ha kell, megvédi a várost Torzonborz király ármánykodásaitól. De nem csak hős várvédő. Ha sors úgy hozza, gyengéd lelkű szerelmes sárkányfi, aki képes bármire, hogy meghódíthassa leendő arája, a kis Sárkánylány kezeit.
Lemezek és könyvek
A könyveket, meselemezeket és DVD-ket Csukás István dedikálta egyedileg.
Meseregények könyvekben
- Fő szócikk: Süsü, a sárkány (meseregény)
- Süsü, a sárkány (RTV-Minerva Kiadó,1980) Fényképezte: Kempfner Zsófia
- Süsü újabb kalandjai (RTV-Minerva Kiadó,1983) Fényképezte: Lippai Ágnes
- A mű-Süsü / A bűvös virág (RTV Belkereskedelmi Igazgatóság,1986) Fényképezte: Zich Zsolt
- Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (RTV Belkereskedelmi Igazgatóság,1986) Fényképezte: Zich Zsolt
- Süsü, a sárkány (Századvég Kiadó,1993) Fényképezte: Zich Zsolt
- Süsü a sárkány (Gesta Könyvkiadó Kft.,2001) Rajzolta: Foky Ottó
- Süsü, a sárkány (Gesta Könyvkiadó Kft.,2003) Rajzolta: Füzesi Zsuzsa
Meselemezek
- Fő szócikk: Süsü, a sárkány (meselemez)
- 1982 Süsü 1. - Süsü, a sárkány - gyermeklemez LP/CD
- 1985 Süsü 2. - Süsü újabb kalandjai - gyermeklemez LP/CD
- 1986 Süsü 3. - Süsü a pesztra / Vendég a háznál, öröm a háznál - gyermeklemez LP/CD
- 1986 Süsü 4. - A mű-Süsü / A bűvös virág - gyermeklemez LP/CD
- 1987 Süsü 5. - Süsü csapdába esik / Süsü és a sárkánylány - gyermeklemez LP/CD
Alkotói
- Eredeti ötlet: Miroslav Nastosijevic
- Írta: Csukás István
- Dramaturg: Takács Vera
- Rendezte: Szabó Attila †
- Zeneszerző: Bergendy István
- Báb- és díszletervező: Lévai Sándor †
- Operatőr: Abonyi Antal
- Gyártásvezető: Petrucz Miklós, Singer Dezső
- Felvételvezető: Bánhalmi Anna, Nyuzó Béla, Oláh Lajos
- Vágó: Balázsi Zsuzsa, Bessenyei Erzsi, Di Pol Jolanda
- Hangmérnök: Tóbel Béla
- Grafikus: Gaál Éva, Katona Gyöngyi, Makki Mari, Sáfár Márta
- Bábmechanikus: Rieger Rudolf
- Makett: Pregardt Oszkár
- Technikus Fekete Árpád
- Díszletépítő: Balázs László, Czövek János, Egenhoffer Tibor, Pugris Sándor
- Berendező: Fazekas Zoltán
- Kellék: Szabó Zsuzsa
- Fővilágosító: Békési Lajos, Tréfás Imre
- Színes-technika: Szabó László
- Segédoperatőr: Sárközi András, Szirmai Béla
- Vágóasszisztens: Balázsi Zsuzsa, Révész Márta, Tátrai Eszter
- Naplóvezető: dr. Nagy Györgyné
- Rendezősszisztens: cs. Farkas Mihály Frankó Zsuzsa, Hegedűs Anikó, Östör Zsuzsa, Réti Kata
- Fényképezte: Kempfner Zsófia, Lippai Ágnes, Zich Zsolt
- Lézertechnika: Multimédia Stúdió
- Zenei rendező: Victor Máté
A bábok és díszletek az MTV díszletgyártó üzemének műhelyeiben készültek.
A szereplők hangjai
A Süsü bábot Kemény Henrik és Pehartz Imre mozgatta, a Királyfit pedig Simándi József.
- Süsü: Bodrogi Gyula
- Kóbor királyfi, majd Király: Sztankay István
- Királylány, majd Királyné: Hűvösvölgyi Ildikó
- Kiskirályfi: Meixler Ildikó
- Öreg király: Csákányi László †
- Kancellár: Kaló Flórián †
- Dadus: Horváth Teri †(1.részből), Tábori Nóra †
- Irnok: Haumann Péter, Mikó István
- Szénégető: Farkas Antal †
- Sárkányfűárus: Miklóssy György †
- Hadvezér: Gyenge Árpád †(1.részből), Balázs Péter
- Zsoldos I.: Horváth Gyula †(1.részből), Horkai János †
- Zsoldos II.: Horkai János †(1.részből), Zenthe Ferenc †
- Apasárkány: Basilides Zoltán †
- Csizmadia: Szabó Ottó †
- Pék: Usztics Mátyás
- Kocsmáros: Képessy József †
- Zöldséges Kofa: Hacser Józsa
- Asszony: Báró Anna †
- Borbély: Szombathy Gyula
- Toronyőr: Vándor József †
- Holló: Verebély Iván
- Petrence király: Vajda László †
- Petrence király kancellárja: Velenczey István †
- Torzonborz király: Horváth Gyula †
- Torzonborz király kancellárja: Benedek Miklós
- Torzonborz király kémje: Paudits Béla
- Torzonborz király hadvezére: Kibédi Ervin †, Szombathy Gyula
- Öreg kertész: Képessy József †
- Sárkánylány: Kiss Mari
- További szereplők: Balogh Klári, Bathó László, Czigány Judit †, Csepeli Péter, Dózsa László, Györkös Kató, Horváth József †, Horváth Károly †, Horváth Pál, Horváth Teri †, Juhász Tóth Frigyes Kaszás László, Kaszner Irén, Koffler Gizi, Kovács Enikő, Langer Ede, Márkus Ferenc, Németh Marietta, Papp Ágnes, Prókai István †, Soós Lajos, Varanyi Lajos, Vay Ilus †
- Közreműködik: Astra Bábegyüttes, Bergendy-együttes
Epizódlista
Cím | Évszám | ||||
---|---|---|---|---|---|
1. Süsü, a sárkány | 1976 | ||||
Süsüt kitagadja a háromfejű apja, a testvérei pedig csúfolják, mert az ő ellenségét meggyógyította. Elmegy világgá. Emberföldön egy lepkét kerget utána, útközben összeakad a favágókkal, kőfejtőkkel és a zsoldosokkal, de azok megijednek tőle. Elhozzák az embereknek hírt Süsü rettenetes külsőjét. Meghallgatja az Öreg király, Dadus, Kancellár, Hadvezér és még a Bús Királylány is, aki mindig bús kedvű. A Kóbor királyfi összetalálkozik Süsüvel, mivel megtudja, hogy Süsü jószívű sárkány, barátságot köt vele. Együtt járnak, plakátot olvasnak arról, hogy a király lányát és fele királyságát annak, aki legyőzi a sárkányt. Süsü megtanulja a Királyfitól az illemszabályokat. Végre Süsü és a Királyfi megtudták, hogy bajvívásra készülődnek, de neki nem volt pénze a páncéljára. Keresnek munkát a Szénégetőnél, a Cölöpverőnél és a Sárkányfűárusnál, azok megijednek ugyan, de Süsü mindenbe tanul, és a Királyfi pedig húsz aranyat tud szerezni. Meglett neki a páncél. készen állnak ketten a bajvívásra a királyi udvarba. Ez nem igazándiból vívnak, hanem csakúgy tűnik az a bajvívás. Süsü legyőzött, de a Dadus mindennel rádobálja. Süsü sírva könyörög a Királyfinak, mindenkinek elmondja az igazat magáról, hogy egy kitagadott, szerencsétlen sárkány, akit mindenhova elűznek, mert ő olyan földönfutó. A Királyfi Süsüt védekezik, mondja, hogy ő okos és jószívű. A Királylány és a Királyfi összeházasodnak, Süsüt befogadják fő-fő udvari sárkánynak. | |||||
2. Sárkányellátó Vállalat | 1980 | ||||
Az emberek esznek, isznak, kivéve a Sárkányfűárus, aki megéhezik és bosszút áll Süsü miatt. Elmegy a Királyfiból lett Királyhoz, aki vadászni megy, elkérte a Sárkányellátó Vállalatra a pecsétet, aláírást és karhatalmat. Sárkányfűárus irányítja favágókat, Szénégetőt, Csizmadiát, Kocsmárost és Péket arra, hogy Süsüt vizsgálják meg a derekát, fogait, kezét, száját és lábnyomát. Kancellár hazatér, sárkányeledelt készít a Sárkányfűárussal. Süsü és a Király vadkörtét ebédelnek. Sárkányfűárusék sárkányeledellel kínálnak, de Süsü ezt elutasítja, mert ezzel a egyfejjel csak a vadkörtét szereti. A Király feloszlatja a Sárkányellátó Vállalatot, mindenki ebédelni akar. Minden jóra fordul, Sárkányfűárus Süsüt legyezgető szolgájának állhat. | |||||
3. Süsü, a rettentő | 1980 | ||||
Délután Süsü és a Sárkányfűárus pihen, de a Kiskirályfi játszani akar Süsüvel, Sárkányfűárus nem engedi. Kancellár és Irnok megtudta, hogy csupa rom az egész vár, még a Toronyőr hatalmas tüsszentéstől dőlnek a kövek. Elhatározzák, hogy Süsü legyen a rettentő a turistacsoportoknak, egy ketrecbe küldik bezárva Süsüt, ő pedig megtanulja a rettentést. Amikor a turisták megérkeztek, a Kiskirály behatolja Süsü ketrecébe, mert Süsüvel akar játszani, mégpedig rettentőnek szeretne lenni, Süsü meg is tanítja rögtön. A műsor megkezdése után észre veszi Süsü háta mögül a Kiskirályfit, Kancellár kiakarja hozni onnan, de hiába. A turisták sejtik, hogy Süsü ártalmatlan, ők is szeretnének Játszani. | |||||
4. Vendég a háznál, öröm a háznál | 1981 | ||||
A postás holló levelet hoz, Petrence király azt üzeni, hogy Süsüt akarja látni kőtörés közben, erre szeretne hozzájuk utazni. Süsü örül, hogy ő lehet híres kőtörő. Kancellár állandóan elzavarja Süsüt vissza kőtörést gyakorolni a királyi kőbányán, amíg Irnokkal együtt gondoskodik a parókákra, díszemelvényre, táncleckére és a katonaságra. Süsü bizony az összes követ csak törte, mihez kezdi. Vissza hordja a köveket, amíg Petrence király megérkezik. Megjött. Együtt hordják a hegy köveit. Meglepetés az, hogy Petrence király a hegy csúcson nézi a kilátást. | |||||
5. Süsü, a pesztra | 1981 | ||||
A királyi udvar Dadus rokonainak szüreti bálára készülődnek. Kivéve Süsüt rábízzák vigyázni a várra és a Kiskirályfira. Ketten maradtak. Játszanak kardvívásdit, és legjobban Háborúsdit. Torzonborz király el akar foglalni Süsüék várát. Amikor a vár felé mennek, Süsü és a Kiskirályfi játékháborúban dobálnak vadkörtékkel. Torzonborz serege megadják magukat, hadifoglyok lettek. Süsü és Kiskirályfi beviszik őket a várba felsöpörni az udvart. Hazajöttek a többiek. A Királytól Süsü vitézségérmet kap, A kiskirályfit bátorságáért lovaggá üthet és nem lesz mellé pesztra. | |||||
6. A mű-Süsü | 1982 | ||||
Torzonborz kéme adatokat Süsüről. Süsü éppen vadkörtét eszik, majd a Kiskirályfival bújócskázik, megtanítja is, hogy nem szabad lepkét fogni. A tudományok várában kész lett a mű-Süsü, aki olyan, mint az igazi Süsü, csak Torzonborz király parancsaira gonosz. Torzonborz kéme és hadvezére kémkedik Süsü után, becsapják őt. A mű-Süsü megeszik a pék pereceit és a Csizmadia sarkantyúit. A király és Kancellár gyanúsra vádolják Süsüt, de az igazi Süsü és a mű-Süsü áll előtte, keresztkérdésekre válaszolnak. Amikor Kiskirályfi meglátta a lepkét, a mű-Süsü megfogja a lepkét, romladozni belőle a szerkezet, átváltozik picivé. A Kiskirályfi örül, hogy megvan az igazi Süsü. | |||||
7. A bűvös virág | 1982 | ||||
Süsü virágokat locsol reggel, híre jött, hogy ma van a Kiskirályfi 7.születésnapja. Süsü gondolkodik, elmegy az öreg kertészhez a tudományok várába. Elkéri, kap egy bűvös virágot. Megtanulja a bűvös verset. Meglocsolja, kijön belőle a bimbó, hívják a zsoldosok segíteni, elmegy mindig velük. A sárkányfűárus saját üzletére vágja a bűvös virág bimbóját, de Csizmadia és Pék pedig később követi a példáját, ők is vágják. Elkezdődik az ünnepség, Süsü aggódik a virág miatt, újra meglocsol, kihajt a bimbó, majd végre csillogó-villogó szirmok nőttek ki. Sárkányfűárus, Csizmadia és pék hosszú orrukkal porul járnak. A Kiskirályfi örül a bűvös virágnak születésnapi ajándékként. | |||||
8. Süsü csapdába esik | 1984 | ||||
Torzonborz hadserege ásnak egy csapdát, amely Süsünek szánják. Süsü elmegy vadkörtét enni, beleesik Torzonborz csapdájába. Torzonborz pedig örül, hogy Süsünek vége van, elmegy elfoglalni Süsüék várát. A király udvar aggódnak Süsüért. A Király elhatározza, Süsüért elmegy éjszakán keresztül. Torzonborz megtámadja a várat, hosszú küzdelem kezdődik. A Király kiszabadítja Süsü a veremből, beköti a lábát, mert belefúródott a karó. vissza mennek a vár felé, a Király elcsalogatja Torzonborz katonáit, Süsü jól elbánja velük, még Torzonborz királyt. Legyőztek. Petrence király büntetésből befogadja őket a kőbányán, akkor el is mehet a harci kedvük. | |||||
9. Süsü és a Sárkánylány | 1984 | ||||
Süsü üzenetet kapott apjától, hogy jöjjön haza megházasodni. Mindenki Süsü sorsára gondolkodik. Süsü nem akar elmenni, mert ez az ő otthona. A Kancellár megtanítja az udvarlást a menyasszony előtt egy ronda próbabábúval. Választávirat érkezik, hogy a Sárkánylány elindul Süsüt látni a határon. Oda is érnek a többiek. Megérkezik a Sárkánylány, akinek egy feje van, mint Süsü. Süsü elbűvölően nézi a Sárkánylányt, megkéri a kezét. A Kiskirályfi sír, hogy Süsü elmegy, a többiek búcsút vesznek Süsütől. |
A bábfilmsorozat 2002-ben DVD-n jelent meg; bővített változatát 2010-ben is kiadták.
Kisvakond
Kisvakond (csehül Krtek vagy Krteček) egy kitalált szereplő, egy rajzfilmfigura, a Kisvakond csehszlovák rajzfilm sorozat főhőse. Megalkotója Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő, a Barrandov stúdió egyik munkatársa.
Az akkor 33 éves rajzoló-animátor 1954 őszén kapta azt a feladatot, hogy tervezzen oktató és nevelő célzatú filmeket gyermekek számára. A lehetséges témák között szerepelt a textilipar és a ruhagyártás bemutatása. Miler nem akart szokványos propagandafilmet készíteni. Úgy gondolta, hogy jobb megoldás, ha egy szerethető filmszereplő kalandjai során ismerik meg a gyerekek a gyártási folyamatokat. Komolyan megküzdött a feladattal, alkotói válságából egy mára legendássá vált botlás segítette ki.[1] Miler egy alkonyi séta alkalmával megbotlott egy vakondtúrásban – így született meg Kisvakond ötlete.[2]
Kisvakond 1956-ban indult útjára, a helyes főhős sok kelet-európai országban hamar óriási népszerűségre tett szert, de Németországban, Ausztriában és Kínában is.
A máig legismertebb első darabot „A vakond nadrágja” címmel a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol első díjjal jutalmazták.[2] Ezt további 65 epizód követte.
Jellegzetességek
Bár az első változatban még beszélnek a szereplők, Miler és csapata szeretett volna egy olyan filmet csinálni, mely a gyerekek számára érthető függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek, és ezt a minden részre később jellemző módon oldották meg: a szereplők szinte soha nem beszélnek, és a mondanivalójukat a némafilmekhez hasonlóan gesztusokkal, illetve érzéseket kifejező hangokkal közlik, emiatt az epizódokat nem szükséges szinkronizálni. A hangokat Miler lányai adták, és ők voltak azok, akik a részeket általában elsőként végig tudták nézni, így megmutatva, hogy a gyerekek hogyan fogadják azt.
A sorozat néhány epizódja a film készítésekor szokatlan módon tárgyalja az élet olyan dolgait, melyekről a gyerekeknek gyakran csak hamis vagy mesebeli képet közvetítettek a tévéműsorok; szinte anatómiai pontossággal mutatja be a születést, egy másik részben pedig a kisvakond autóbalesetet szenved, és majdnem meghal. Azonban mindezt a készítők olyan kedvességgel oldották meg, hogy a negatív hatás helyett az eredeti szándékot, – ami a gyerekek oktatása, megismertetése a világgal – tökéletesen el tudja érni.
Néhány hosszabb rész is készült (majdnem 30 perces), melyeknél az alkotók még szabadabbra engedték a fantáziájukat, és – főként a Kisvakond álmodik című részben – egy szürreális, Lewis Carroll Alice meséihez hasonló álomvilágot ábrázolnak.
A sorozat első részei hamar népszerűek lettek a kelet-európai országokban és Németországban, Ausztriában; de olyan országokban is, mint India vagy Kína.
Zeneszerzők
Mivel a sorozat részeiben nincs beszéd így zenéje is hangsúlyt kap a történet elmesélésében, illusztrációjában. A zeneszerzők végig akusztikus és elektronikus hangszereket használtak szintetikus vagy gépi hangszerek helyett.
A sorozat jelentősebb zeneszerzői:
- Miloš Vacek
- Vadim Petrov (1974–1987, a legtöbb epizódban)
- Jirí Strohner (1998-2002)
Filmek
Epizód | Magyar cím | Cseh cím | Év | Perc |
---|---|---|---|---|
01. | A vakond és a nadrágja | Jak krtek ke kalhotkám přišel | 1957 | 11:51 |
02. | A Kisvakond és az autó | Krtek a autíčko | 1963 | 14:30 |
03. | A Kisvakond és a rakéta | Krtek a raketa | 1966 | 08:40 |
04. | A Kisvakond és a rádió | Krtek a transistor | 1968 | 08:10 |
05. | A Kisvakond és a zöld csillag | Krtek a zelená hvězda | 1969 | 07:30 |
06. | A Kisvakond és a rágógumi | Krtek a žvýkačka | 1969 | 07:20 |
07. | A Kisvakond az állatkertben | Krtek v Zoo | 1969 | 06:05 |
08. | A Kisvakond mint kertész | Krtek zahradníkem | 1969 | 06:55 |
09. | A Kisvakond és a sündisznó | Krtek a ježek | 1970 | 08:25 |
10. | A Kisvakond és a nyalóka | Krtek a lízátko | 1970 | 08:00 |
11. | A Kisvakond és a televízió | Krtek a televizor | 1970 | 05:30 |
12. | A Kisvakond és az esernyő | Krtek a paraplíčko | 1971 | 07:10 |
13. | A Kisvakond mint festő | Krtek maliřem | 1972 | 09:35 |
14. | A Kisvakond és a gyufa | Krtek a zápalky | 1974 | 05:30 |
15. | A Kisvakond és a zene | Krtek a muzika | 1974 | 05:15 |
16. | A Kisvakond és a telefon | Krtek a telefon | 1974 | 05:25 |
17. | A Kisvakond mint kémikus | Krtek chemikem | 1974 | 05:30 |
18. | A kisvakond és a szőnyeg | Krtek a koberec | 1975 | 05:40 |
19. | A kisvakond és a tojás | Krtek a vejce' | 1975 | 05:35 |
20. | A kisvakond és a karácsonyfa | Krtek o Vánocích | 1975 | 05:45 |
21. | A Kisvakond mint fotós | Krtek fotografem | 1975 | 05:45 |
22. | A Kisvakond mint órás | Krtek hodinářem | 1975 | 05:25 |
23. | A Kisvakond és a buldózer | Krtek a buldozér | 1975 | 05:43 |
24. | A Kisvakond a sivatagban | Krtek na poušti | 1975 | 05:52 |
25. | A Kisvakond és a karnevál | Krtek a karneval | 1976 | 05:25 |
26. | A Kisvakond a városban | Krtek ve městě | 1982 | 28:31 |
27. | A Kisvakond álmodik | Krtek ve snu | 1985 | 28:09 |
28. | A Kisvakond és a gyógyszer | Krtek a medicína | 1987 | |
29. | A Kisvakond mint filmcsillag | Krtek filmová hvězda | 1988 | |
30. | A Kisvakond és a sas | Krtek a orel | 1992 | |
31. | A kisvakond és az óra | Krtek a hodiny | 1994 | |
32. | A Kisvakond és a szén | Krtek a uhlí | 1995 | 04:10 |
33. | A Kisvakond és a barátság | Krtek a kamarádi | 1995 | 05:18 |
34. | A Kisvakond és a hétvége | Krtek a víkend | 1995 | 05:05 |
35. | A Kisvakond és a robot | Krtek a robot | 1995 | 05:00 |
36. | A Kisvakond és a születésnapi zsúr | Krtek a oslava | 1995 | 05:04 |
37. | A Kisvakond és a kiskacsa | Krtek a kachničky | 1995 | 05:00 |
38. | A Kisvakond és a metró | Krtek a metro | 1997 | 05:00 |
39. | A Kisvakond és a gombák | Krtek a houby | 1997 | 04:28 |
40. | A Kisvakond és az egér | Krtek a myška | 1997 | 05:19 |
41. | A Kisvakond és a kis nyuszi | Krtek a zajíček | 1997 | 05:11 |
42. | A Kisvakond és a születés | Krtek a maminka | 1997 | 05:20 |
43. | A Kisvakond és az árvíz | Krtek a potopa | 1997 | 05:04 |
44. | A Kisvakond és a hóember | Krtek a sněhulák | 1998 | 05:09 |
45. | A Kisvakond a tengerparton | Krtek a dovolená | 1998 | 01:15 |
46. | A Kisvakond és a furulya | Krtek a flétna | 1999 | 05:05 |
47. | A Kisvakond és a forrás | Krtek a pramen | 1999 | 05:33 |
48. | A minden lében Kisvakond | Krtek a šťoura | 1999 | 05:21 |
49. | A Kisvakond és a fecske | Krtek a vlaštovka | 2000 | 04:25 |
50. | A Kisvakond és a halak | Krtek a rybka | 2000 | 05:02 |
51. | A Kisvakond és a béka | Krtek a žabka | 2002 | 05:20 |
52. A Kisvakond a hetedik mennyországban
Kacsamesék
A Kacsamesék (eredetileg angolul DuckTales, ejtsd: dák télsz) egy amerikai rajzfilmsorozat, melyet a Walt Disney Company készített. A főszereplő, Dagobert McCsip (Scrooge McDuck) eredetileg Carl Barks képregényfigurája volt, az ő történeteiből is merít a sorozat, valamint szerepeltet benne szintén Barks által kitalált szereplőt is, mint például Szaki Dani, vagy a Beagle Boyok (Kasszafúrók).
Ez a rajzfilmsorozat volt az egyik legsikeresebb. Az első részt 1987. szeptember 18-án vetítették az USA-ban. Ekkor még csak öt pilot epizódot adtak le. A kedvező visszajelzések arra ösztönözték az alkotókat, hogy folytassák a rajzfilmet. Összesen 100 epizód, plusz egy mozifilm született meg ezek után. Az utolsó részt 1990. március 1-jén adták le Amerikában.
Az alaptörténet szerint Donald kacsa tengeri útra indul, ahová nem viheti magával unokaöccseit, így zsugori nagybátyjára, Dagobert bácsira bízza őket. Az együttélés kezdetben nem zökkenőmentes, ám hamarosan hozzászoknak egymáshoz. Donald néhány kisebb rész erejéig még visszatér, de sohasem lesz számottevő szereplő.
A magyar változatban Dagobert bácsit Kenderesi Tibor, Nikit, Tikit és Vikit Pogány Judit, Szaki Danit pedig Beregi Péter szinkronizálja.
A Kacsamesék további rajzfilmeket inspirált, mint például a Darkwing Duck, amelyben feltűnik Kvák kapitány és Robokacsa is, de említésre méltó még a Kacsacsapat (Quack Pack) is, amelyben Niki, Tiki és Viki már kamaszként térnek vissza.
A rajzfilmet számos országban vetítették, mint például Franciaország, Spanyolország, Németország, Csehország, Olaszország, Hollandia, Svédország stb. Magyarországon a Magyar Televízió sugározta, a „Walt Disney bemutatja” blokk részeként 1991 és 1995 között, majd az RTL Klub vette meg a vetítési jogát.
Magyar Hangok
- Dagobert McCsip - Kenderesi Tibor
- Niki, Viki és Tiki - Pogány Judit
- Webby - Balogh Erika
- Beakly asszonyság - Győri Ilona
- Eduháp - Sugár László
- Kvák kapitány - Dózsa László
- Szaki Dani - Beregi Péter
- Duffy - Szuhai Balázs
- Egyszeregy Tóbiás / Robokacsa - Szombathy Gyula
- Glomgold - Elekes Pál
- Mágika De Spell / Csillám Aranyka - Földessy Margit
- A Beagle Boyok - Harkányi Endre, Kránitz Lajos, Huszár László
Főcímdal szövege
Előadó: Varga Miklós
Itt az élet hurrikán
Mert ez Hápburg
Lézerjet és Aeroplán
Ez mind Hápburg
Dagobert bácsi
Kacsameséi
DuckTales - húú
Sok izgalmat, élményt, rejtélyt átélsz - húú
Míg őserdőn, tűzön-vízen átérsz
De bent a széfben bajban vészben
Félned nem kell, ezt tartsd észben
De ha félsz nézd csak meg a DuckTales-t - húú
Sok izgalmat, élményt rejtélyt átélsz - húú
Míg őserdőn, tűzön-vízen átérsz - húú
A nagy kaland a kacsamesék, DuckTales - húú
Epizódlista
|
|
|
|
Mézga család
A Mézga család a 70-es és a 80-as évek egyik legnépszerűbb színes magyar televíziós rajzfilmsorozata. A 2004-es ismétlés alkalmával is mintegy félmillióan nézték. [forrás?] A sorozatot Németországban, Brazíliában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Szlovákiában is nagy sikerrel sugározták (lásd alább).
A gyártás története
Az első négy részt 1968-ban mutatták be a Magyar Televízióban. Pénzhiány miatt a gyártás félbeszakadt. Az 1968-as annecyi fesztiválon Macskássy György megismerkedett George de la Grandier francia producerrel, aki pótolta a hiányzó összeget, így 1969-ben elkészülhetett az első széria. A Pannónia Filmstúdió súlyos anyagi gondokkal küszködött, de érkezett segítség a folytatáshoz: Nepp József az Animációsfilm-készítők Nemzetközi Szervezetének tagja lett. Számos külföldi bemutató következett, és nagyon sok kapcsolat született a külföldi, befolyásos producerekkel és forgalmazókkal, ezzel elkészülhetett a második széria, amit 1974-től vetítettek. 1978-ban a harmadik sorozat is elkészült.
A negyedik sorozat bemutatása 2010-ben várható. A hangok újak. Valószínűleg az RTL Klub tévécsatorna fogja sugározni. Címe: "Mézga család és a számítógép". [forrás?]
Cselekmény
Az alig cseperedő, 12 éves Aladár zseniális képességekkel van megáldva: olyan készülékeket bütyköl, amelyekkel akár űrutazásokra viszi a pereputtyát, máskor 30. századi leszármazottjával (köb-ükunokájával, MZ/X-szel, avagy „Öcsivel”) lép kapcsolatba, és különféle ügyes-bajos holmikat kér tőle. Családtagjai azonban csak a legritkább esetben tudnak jól bánni az új eszközökkel és lehetőségekkel, s aztán ismét rajta a sor, hogy kihúzza őket a csávából.
Aladár egyetlen hű szövetségese Blöki kutyája, aki olykor kísérleteiben is segédkezik. A család további tagjai közé tartozik rettenthetetlen szigorra törő, kissé ügyefogyott atyja (Mézga Géza), jóságos, bár nem túl erős idegzetű anyja (Mézga Gézáné szül. Rezovits Paula) és enyhén hígagyú nővére (Kriszta) a macskájával (Maffia). Fontos szereplők még az ingerlékeny szomszéd (Máris), valamint a csupán szóban emlegetett Hufnágel Pisti, akihez Paula – amint azt minden egyes rész végén felemlegeti – sajnálja, hogy mégsem ment hozzá feleségül.
Három sorozat
A cím valójában három sorozatot takar. A sorozatok 13-13 epizódból állnak (ezek egyenként 24 percesek).
Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968–1969) | Mézga Aladár különös kalandjai (1974) | Vakáción a Mézga család (1978) |
---|---|---|
|
|
Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai
A sorozat első szériája, az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai 1968–1969-ben készült. A 13 epizódot Csehországban Odkaz budoucnosti aneb Podivuhodná dobrodružství rodiny Smolíkovy, Olaszországban Messaggi dal futuro, Németországban Heißer Draht ins Jenseits – Phantastische Abenteuer der Familie Mézga, Bulgáriában Невероятните приключения на Семейство Мейзга: Послания от Бъдещето, Szlovákiában Miazgovci I címen sugározták.
A történet szerint Mézga Gézának és Aladárnak sikerül felvennie a kapcsolatot 30. századi leszármazottjukkal, MZ/X-szel, akivel újmagyar nyelven lehet szót érteni. MZ/X jövőbéli küldeményei eleinte lenyűgözőnek tűnnek, később azonban visszájukra fordulnak, és csak Aladár hidegvérén és leleményességén múlik, hogy elkerüljék a nagyobb veszedelmet.
Mézga Aladár különös kalandjai
A Mézga Aladár különös kalandjai című sorozat 1972-ben készült. A sorozatot Csehországban Podivuhodná dobrodružství Vladimíra Smolíka, Olaszországban L’astronave, Bulgáriában Семейство Мейзга: Невероятните приключения на Аладар, Szlovákiában Miazgovci II néven ismerik. Az egykori Kelet-Németországban az Adolars phantastische Abenteuer, míg Nyugat-Németországban azArchibald, der Weltraumtrotter nevet kapta.
A sorozat két epizódját nem engedték megjelenni Csehszlovákiában.[forrás?]
A történet szerint Aladár éjszakánként saját készítésű űrhajójával (és beszélni, olvasni tudó kutyájával) minden részben más-más bolygóra utazik. (Űrhajójuk neve Gulliverkli 5: a névadással Gulliver felfedezőre és az űrhajótárolásra használt hegedűtokra utalva.)
Vakáción a Mézga család
A harmadik sorozatot Vakáción a Mézga család címmel 1978-ban készítették. A sorozatban a család – Hufnágel Pisti meghívására – Föld körüli útra indul. Az epizódok ebben a sorozatban egymásra épülnek.
4. sorozat
Készül egy negyedik sorozat, amelynek munkacíme A Mézga család és a számítógép.[3]
Szereplők
magyarul | angolul | németül[4] | olaszul | szlovákul | csehül |
---|---|---|---|---|---|
Géza | Géza | Géza | Sandor Mezil | Gejza Miazga | Pepa Smolík |
Paula | Paula | Paula | Paula Mezil | Paula Miazgová | Gábi Smolíková |
Kriszta | Kriszta | Christa | Cristina Mezil | Krista (Kristína) | Týna |
Aladár | Aladár | Adolar (Archibald) | Aladar Mezil | Aladár | Ládínek |
Máris szomszéd | Dr. Máris | Nachbar Máris (Marisch) | Maris | Dr. Záviš | Dr.Halíř |
MZ/X | MZ/X | MZ/X (MZ-per-X) | Em Zi Tren | MZ per X | Sm-LomOs |
Blöki | Zorro | Schnuffi | Fofi | Cvoki | Zoro |
Maffia | Maffia | Grinfia | Mafia | Mafie, Žofie |
Mézga Géza
Mézga Géza a Mézga család „feje”, a sorozatok egyik főszereplője. A Mézga Aladár különös kalandjai-ban a fia, Aladár a főszereplő. Gézát az MZ/X köbükinek hívja. Nem érti, hogy mit mond neki MZ/X. A csodabogyóban azért híztak el annyira, hogy a ruhájuk szétszakadt, mert MZ/X egy heti táplálékot küldött neki, de Géza nem értette, hogy mit mondott. Az Időkibővítőben elmondja, hogy a feleségén kívül senkitől sem fél, s nem érti meg MZ/X-et. Hangját Harkányi Endre adta.
Paula
Géza felesége. Igen jó háziasszony és nevelgeti a csemetéit. Folyton panaszkodik a férjének valami miatt, ezért általában ekkor szabadul el a pokol MZ/X által. Az első széria végén folyton mondja hogy "Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül." Ám a 3. szériában kiábrándul Pistiből és azt mondja, hogy "Soha nem akarom hallani ezt a nevet". Születési neve Rezovits Paula. Hangja Győry Ilona volt, ő azonban 2001-ben meghalt. Az új sorozatban a helyét a hozzá hasonló orgánumú Tóth Judit veszi át.
Kriszta
Kriszta Mézgáék nagyobbik gyereke. Igen idegesítő tud lenni. Folyton pengeti a gitárját (amit Aladár eltör) és újságpapírral csavarja be a haját. Van egy macskája, aminek a neve Maffia. Az 1. sorozat egyik részben bekerül egy beat zenekarba. Egyfolytában vihog. Aladár csak úgy hívja, hogy „vizes agyú”. Hangja Földessy Margit, majd (a készülő) a 4. sorozatban Haumann Petra.
Aladár
Mézga Aladár Mézga Géza és Paula fia, Kriszta öccse. Külön szobája van, ahol egy régi rádiót adóvevővé alakított. Érti az újmagyar nyelvet. Fizikus és kísérletezik. A második sorozat főszereplője, melyben egy gumiból készült űrhajójával - Blöki társaságában - járja a világűrt. Űrhajóját, a Gulliverklit hegedűtokban tárolja, szódásszifonnal tölti fel. Hangja az első és a második évadban Némethy Attila, a harmadik sorozatban Geszti Péter.
Máris szomszéd
Máris Ottokár Mézgáék mellett lakik, foglalkozása régész. Tud angolul. Egyszer Párizsba utazott, s szüksége volt a francia szótárára, amit néhány évvel azelőtt Mézgáék kölcsön kértek tőle. A régi pénzeken is el tudta olvasni, hogy mit jelent a felirat. A Vakáción a Mézga családban Mézgáék vele együtt keltek útra. Eredetileg Tomanek Nándor volt a hangja, az 1. és a 2. sorozatban. Miután Tomanek Nándor meghalt, a 3. sorozatban Bárdy György volt Máris hangja. A 4. sorozatban Tomanek Nándor fia, Tomanek Gábor lesz Máris hangja.
MZ/X
MZ/X Mézga Géza köbükunokája. A rajzfilmben Öcsinek hívják. Aladár egy régi rádiót átalakított adó-vevővé, az első sorozatban Mézgáék azzal hívják MZ/X-et. MZ/X a XXX. században él. Újmagyarul beszél. A XXX. századi tárgyait Mézgáéknak nem pénzért, hanem ajándékba küldi—fénypostával, az ablakon keresztül. A család igényeit nem tudja kielégíteni. Egyszer Mézgáéknak memumot küldött. Mézga Géza bekapcsolta a memumot, előbb kánikula volt, s meg lehetett sülni, aztán Géza átkapcsolt, s hirtelen tél lett. Az utolsó részben már Paula is beszél MZ/X-szel, egy házat rendelnek, s Paula MZ/X-et is meghívja a házavatásra
További szereplők
Hufnágel Pisti Paula férje lehetett volna, ha nem Mézga Gézához megy hozzá. A sorozat rajzfilmjeinek a végén Paula felsóhajt, hogy miért nem őhozzá ment feleségül. Kivéve a befejező részt, hiszen ott ezt mondja: "Hufnágel Pistinek ugyan 12 gazdag nagybácsija volt. De most már kezdem belátni, hogy unatkoztam volna mellette." A Vakáción a Mézga család című sorozatban meghívja Mézgáékat Ausztráliába. A nézők azonban nem láthatják Hufnágel Pistit, mivel közben Floridába megy (menekül). Mivel Mézgáéknak nincs pénzük, ezért bálákba bújnak, de a bálákkal a Déli sarkra jutnak. Majd Pisti Afrikába megy, a sivatagba hívja Mézgáékat, s repülőgéppel Európába megy, ahol még Mézgáék utolsó értékeit is elrabolja.
Blöki a Mézga család kutyája. Amikor Mézga Géza rádión felhívta MZ/X-et, akkor ő volt a földelés. Blöki a Mézga Aladár különös kalandjai-ban is szerepelt. Ott Aladárral együtt elment a Gulliverklivel és beszélni is tudott. Aztán Blöki a Vakáción a Mézga család-ban már nem szerepelt.
Maffia a Mézga család macskája. Váradi Hédi volt a hangja. Főleg Kriszta szerette. A Mézga Aladár különös kalandjai-ban nem szerepelt. A Vakáción a Mézga család című sorozatban tudott magának táplálékot szerezni. Megérezte az egérfogót.
Kompót Aladár kísérleti egere, a Mézga Aladár különös kalandjai Második dimenzió című részében Aladár magával viszi az utazásra.
Alkotók
Rendezte: Nepp József és Ternovszky Béla, valamint Gémes József, Jankovics Marcell, Koltai Jenő. – Forgatókönyvíró: Romhányi József és Nepp József. – Zeneszerző: Deák Tamás. – Készítette a Pannónia Filmstúdió.
szereplő | magyar hangja | német hangja[4] | olasz hangja |
---|---|---|---|
Géza | Harkányi Endre | Helmut Müller-Lankow | Mimmo Palmara |
Paula | Győri Ilona | Eva-Maria Bath | Eva Ricca |
Kriszta | Földessy Margit | Helga Sasse | Paola Del Bosco[5],Laura Lenghi[6] |
Aladár | Némethy Attila[5], Geszti Péter[6] | Joachim Siebenschuh | Fabio Boccanera[7], Oreste Baldini[8] |
Máris szomszéd | Tomanek Nándor[5], Bárdy György[6] | Wolfgang Lohse | Gino Donato[5],Vittorio Battarra[6] |
MZ/X | Somogyvári Rudolf | Klaus Mertens | |
Blöki | Szabó Ottó | Holger Mahlich | |
Maffia | Váradi Hédi |
További magyar hangok: Alfonzó, Benkő Gyula, Farkas Antal, Fodor Tamás, Gálvölgyi János, Hacser Józsa, Képessy József.
A kockásfülű nyúl
kockásfülű nyúl[1] 1975 és 1978 között a Pannónia Filmstúdióban készült 26 részes magyar rajzfilmsorozat. A sorozat rendezője Richly Zsolt, forgatókönyvírója Marék Veronika volt, zenéjét Balázs Árpád szerezte.
A kockásfülű nyúl különleges tulajdonságokkal felruházott hős: a nevét hosszú füleiről kapta, amelyeket összecsavarva propellernek használ és így repülni is tud. A néhány perces epizódokban ő az örök konfliktusmegoldó: ehhez felhasználja különleges képességeit is, de alapvetően belső tulajdonságai segítik.
A sorozat többi hőse: Kriszta, Menyus, Kistöfi és „Mozdony” (a rossz gyerek).
Bemutatásakor a sorozat szombat esténként futott a Magyar Televízióban. Később közel 90 országban mutatták be. A nyúlfigurát kezdetben nem használták kereskedelmi célokra, de miután elkezdték újra bemutatni és kiadni a régi sorozatokat, plüssfigurák és számos egyéb termék épült rá. 2002-ben, illetve 2003-ban DVD-n is kiadták.
Az epizódok
A sorozat epizódjainak teljes listája:
1. sorozat (1974) | 2. sorozat (1976) |
---|---|
|
|